Drága hőn szeretett kutyabarátaim, akarom mondani olvasóim, kisebb pihenőm után visszatérek hozzátok, és minden erőbedobással igyekszem dolgozni ezek után az Alpha dog blogon, rendszeresen, előre eltervezetten karácsonyig pihenő nélkül. Remélem a figyelmetek, és lelkesedéseket nem lankadt, a kis pihenőm alatt, csupán Ti is szusszantatok egyet, és utoljára kibuliztátok magatokat a nyáron. De most, hogy újra itt vagyok a képernyő előtt, bízom benne, hogy minden figyelmeteket rám szegezitek ismét, és szép számmal látogatjátok majd a kiskutyámat!
Természetesen nem kevés dolog történt velem ezalatt a pár nap alatt, amit a monitortól, és szülővárosomtól is távol töltöttem. Olyan fantasztikus élményekkel gazdagodtam, amiket szavakba önteni igen nehéz, és a megemésztéséhez is néhány napra volt szükségem, amit a fél méterrel a föld feletti lebegéssel töltöttem, annyira boldog voltam a történtekről. Nem is kerülgetném a forró kását, mert elég ideig húztam a dolgot... csodálatos négy napot töltöttem el a ZMG leendő 9.eseivel a Balaton parton, és ismertem meg olyan új arcokat, akiket a további 2 évemet nagyon szeretném megosztani, és a mindennapjaimat velük eltölteni. A gólyatáborba ifivezetőként mentem, és a D-osztályosok felét Balázzsal kiegészülve terelgettük a tábor ideje alatt. A csapatra egy rossz szavam sem lehet, és nagyon hálás vagyok nekik, amiért figyeltek rám, és megkönnyítették nekem ezt a nem túl egyszerű feladatot, amit minden szerénytelenség nélkül szerintem kifejezetten jól végeztem, és bár bevallom őszintén, napokkal a tábor előtt még igencsak ideges voltam, és tartottam tőle, hogy túl nagy feladatot akasztottak ezzel a nyakamba, de amint megérkeztünk a találkozó helyszínére azonnal elszállt minden kétségem afelől, hogy nem tudom megoldani a feladatot.
Az egész szituáció, egy teljesen új világot nyitott meg előttem, és iszonyatosan élveztem, hogy egy olyan új helyzetben próbálhatom ki magam, amiben eddig még nem. Mostanában egyre inkább azt éreztem, hogy irányíthatatlan vagyok, és ki akarok szabadulni mindenféle befolyásoltság alól. Ezzel a feladattal pedig, csoda módon az iskolának köszönhetően (ahol normális helyzetben folyton uralkodik valaki felettem, és megmondja, hogy mit kell csinálnom)  sikerült egy kicsit megint kitörnöm, irányítanom, és úgy cselekedni, ahogy kedvem tartja. Az értékelés alapján elégedettek voltak a párosunkkal, és valóban jól oldottuk meg egyedüli ex-tizedikesként a feladatot, ami miatt nagyon nagyon boldog vagyok.
Ezalatt a négy nap alatt, azonban nem csak a kijelölt csapatommal volt szerencsém találkozni, hanem megismertem néhány olyan srácot, akikkel ez alatt a pár nap alatt is sikerült szerintem nagyon nagyon összehaverkodni, és hatalmas mókákat kitalálni. Azokat a perceket, amiket velük töltöttem, szerintem nagyon sokáig a szívemben fogom őrizni, hiszen bár csak "vigyázni mentem rájuk" igazából az összes csínytevésükben benne voltam, és titkon támogattam volna is őket, de azért néha rendet kellett tennem. Attól függetlenül, hogy fiatalabb skacokról beszélünk, ez egyáltalán nem foglalkoztatott a korkülönbség, mert egy barátságban szerintem nem ez a legfőbb mérvadó tényező. Kritizálható pont lehet az, hogy miért lógok fiúkkal, és mint a táborban is leszögeztem minden srácnak, csak is azért mert mostanában egyre erősebben érzem azt, hogy rájuk van szükségem, és szinte kizárólag a fiúk társaságában tudom magamat elengedni, és felhőtlenül szórakozni. A nyáron szép számmal csalódtam ISMÉT emberekben, és ismertem meg rengeteg új személyt, akikkel szeretném a jövőben szorosabbra fűzni a viszonyomat, és bizony sok lehetőséget látok még a kis újonckákban is.
Azt kívánom magamnak, hogy ezúttal sikerrel járjak, barát szerzés terén, és úgy indulok neki a következő tanévnek, hogy lehetőségek száza vár, és igyekszem ÉLNI velük. Szeretném, ha végre kiforrhatna a sulin belül az a társaság akikhez tartozhazok, számíthatok rájuk, és jól érezhetem magam velük, és legyen ez AKÁR ELSŐS, AKÁR VÉGZŐS, FIÚK VAGY TALÁN LÁNYOK, MINDEGY! :) Nyitott vagyok az újdonságokra, és egészen más stílusban fogok belépni a ZMG kapuján szeptember 1-jén ennyit már most előrebocsátok. Nem foglalkoztat, hogy ki mit mondd rólam, mert SZABADON döntök mindenről, és SOHA TÖBBÉ nem engedem senkinek, hogy irányítson, és beleszóljon a dolgaimba, vagy netán kedvemet szegje bármilyen negatív beszólással, legyen ez akár gyerek, akár felnőtt! Vége van egy korszakomnak ismét... A nyáron azt hiszem sikerült egy skatulyából kitörnöm, és egy teljesen új világba csöppennem, amit kezdtem\kezdek kicsit megint idegennek érezni, és úgy érzem le kell dobnom magamról ezt a terhet! Nem kérek segítséget olyanoktól, akik visszaélnek a bizalmammal! Soha többé nem akarok kétszínű emberekkel találkozni. Csak élni akarok! Vidám és felszabadult akarok lenni, és azt akarom tenni amit a legjobbnak látok! :) Engedjétek meg ezt nekem!!! Megváltoztam, az ilyesmi előfordul az emberekkel, és ez teljes mértékben tökéletes és normális. Legyetek nyitottak az újra, és ne hagyjátok hogy minden a nyakatokba szakadjon! ;)